R�viden a Tisza-t�r�l

A 127 km2 kiterjed�s� Tisza-t� haz�nk m�sodik legnagyobb �sszef�gg� v�zfel�lete, az �ltala ny�jtott lehet�s�gek sz�ma alapj�n viszont b�tran tekinthetj�k els�nek. A f�r�dni �s napozni v�gy� csal�dt�l, a lelkes horg�szon �s vad�szon kereszt�l a megsz�llott ornitol�gusig itt szinte mindenki megtal�lhatja a sz�m�ra ide�lis elfoglalts�got.
· Az �szak-nyugati r�szen tal�lhat� tiszaf�redi mad�rrezerv�tum eur�pai jelent�s�g� �l�hely, ahol mintegy 200 mad�rfaj tal�lhat�, �gy az ornitol�gusok igazi paradicsoma.
· A Sarudi-medence szint�n egyed�l�ll� adotts�gokkal rendelkezik. Gazdag �llat- �s n�v�nyvil�g�val, apr� holt�gaival, csatorn�ival �s szigeteivel az igazi, �rintetlen term�szet l�tszat�t kelti. Ide�lis hely a cs�nak�zni, horg�szni, vad�szni vagy egyszer�en csak pihenni v�gy�k sz�m�ra.
· Az akt�vabb pihen�s kedvel�i olyan n�pszer� motoros v�zisportokat (pl. jet-ski) is �zhetnek, melyre m�shol nincs lehet�s�g�k.
· �t b�s�ges hozam� alk�li-hidrog�nkarbon�tos term�lv�z-k�t gondoskodik a gy�gyulni v�gy�k ig�nyeir�l.
· Akik a k�rny�ket gyalog, ker�kp�rral, esetleg l�h�ton k�v�nj�k bebarangolni, leny�g�z� t�jakkal, falvakkal �s gazdag kultur�lis eml�kekkel tal�lkozhatnak. Az alf�ldi n�pi kult�ra �rt�keit nemcsak a m�zeumokban, hanem az �l� val�s�gban is meg lehet tapasztalni.
· Kultur�lis rendezv�nyekb�l is b�s�ges a v�laszt�k. A teljess�g ig�nye n�lk�l n�h�ny n�pszer� rendezv�ny: Tiszaf�redi Halasnapok, Tisza-tavi v�zikarnev�l, Nemzetk�zi Rock P�dium, lovasnapok, „1000 �v hagyom�nyai – eur�pai r�gi�k” nev� rendezv�ny, Tisza-t� sz�pe v�laszt�s.

A t� sz�let�se
A Tisza-t� az 1967–73 k�z�tt �p�lt Tisza II. V�zl�pcs� �zembehelyez�s�vel, a Tisza foly�s�ba t�rt�nt mesters�ges beavatkoz�s eredm�nyek�nt alakult ki. L�trehoz�s�nak c�lja els�sorban a v�zhasznos�t�s volt, idegenforgalmi hasznos�t�sa kialak�t�sakor csak sokadrang� szempontk�nt jelentkezett. A csak nev�ben �s l�tv�ny�ban t�, val�j�ban a foly� szesz�lyeinek �s az emberi beavatkoz�s k�vetkezm�nyeinek kitett s�kvid�ki �tfoly�sos t�roz�.
Ebb�l a r�vid sz�raz le�r�sb�l az ember nem is gondoln� micsoda �rt�keket rejt mag�ban ez a t�bb mint 120 n�gyzetkilom�teres v�zi paradicsom.

�koturizmus a term�szetv�delem jegy�ben
A Sarud-Poroszl�-Tiszaf�red hat�rait �rint� Sarudi-medence eg�szen egyed�l�ll� adotts�gokkal rendelkezik. A t�nak ez a r�sze v�ltozatos v�zm�lys�g�, holt�gakkal, csatorn�kkal �s szigetekkel tark�tott, gazdag v�zin�v�nyzettel, mad�r- �s �llatvil�ggal rendelkez� ter�let. A t�j a foly�szab�lyoz�s el�tti �llapotokat id�zi. Kedvelt �tic�lja a cs�nak�zni, horg�szni, vad�szni, kikapcsol�dni v�gy�knak.

�rintetlen term�szet
A t� egyik legszebb ter�lete az �szak-nyugati r�szen tal�lhat� tiszaf�redi mad�rrezerv�tum. A ter�let az ornitol�gia ir�nt �rdekl�d�k sz�m�ra val�s�gos paradicsom. A mintegy 200 mad�rfaj csaknem fele k�lt�sre �rkezik a ter�letre, 81 faj �tvonul, s nagyj�b�l 20 faj itt telel. Fontos megeml�teni, hogy az eur�pai jelent�s�g� mad�r �l�helyek szigor� v�delmet �lveznek, �gy ezek a ter�letek fokozott odafigyel�st ig�nyelnek az odal�togat� term�szetbar�tokt�l.

Napf�rd�, v�zpart, csobban�s
Az Ab�dszal�k �s Kisk�re k�z�tt elter�l� mintegy 14 n�gyzetkilom�ter kiterjed�s� ny�lt v�zfel�let kiv�l�an alkalmas a klasszikus v�zparti �d�l�sre, illetve a k�l�nb�z� v�zisportok m�vel�s�re. Igazi k�l�nlegess�get jelent, Magyarorsz�gon egyed�l�ll� m�don a motoros v�zi j�rm�vek haszn�lat�nak lehet�s�ge.

A gy�gy�t� v�z
Az �t alk�li-hidrog�nkarbon�tos term�lv�z-k�t b�s�ges v�zhozam�t Tisza�rs�n �s Tiszaf�reden hasznos�tj�k.

K�t ker�ken
A tavat k�r�l�lel� g�t kit�n� lehet�s�get ny�jt a k�rny�k ker�kp�rral t�rt�n� bebarangol�s�ra. Leny�g�z� t�jak, falvak, vend�gszeret� helybeliek v�rj�k az utaz�kat.

N�gy l�bbal a f�ld�n
Azok akik l�h�ton szeretn�nek megismerkedni ezzel a csod�latos t�jjal, sz�mos lehet�s�g k�z�l v�laszthatnak, hiszen a k�rny�ken tal�lhat� lovastany�k �rdekes �s v�ltozatos programlehet�s�gekkel v�rj�k vend�geiket.


N�pi kult�ra egykor �s ma
A Tisza menti emberek hagyom�ny�rz�, az alf�ldi n�pi kult�ra �rt�keit �pol� emberek. A n�pi fazekass�g, a n�pt�nc, a vessz�- �s s�sfon�s, a hal�szat �s p�k�szat nemcsak m�zeumokban, hanem az �l� val�s�gban is megtapasztalhat�.